"Néhai Benjámin Lászlóval egyszer együtt voltam előadásunk után Hegedüs Géza, Karinthy Ferenc, Simonffy Margot társaságában Győrött; kellemes éjszakán át kalauzoltam őket (korcsmáról korcsmára)." - emlékszik vissza a költő.
Részlet Tűz Tamás És írni kell című, Hegedüs Gézának ajánlott verséből:
Hallottuk, hogy a szú a fában perceg...
és így telt volna el a hetven év,
nekem „csak” hatvanhat, de minden percet
följegyeztek a gyertyás gesztenyék,
akkor is, ha a győri Sárkánylyukban
emeltük egymásra a móri bort,
vagy jóval később - mert mi mindig útban -
a Kis Füstösben, Garibaldi volt
kedvenc tanyáján szóltunk Felicének:
Signore, ecco, Frascatit ide!
Rákóczi nyelvén zendült föl az ének.
Kínáltam neked jenki cigarettát.
Pipáztál csak. Néztél a semmibe.
S fölsóhajtottál: Istenem, Visegrád!
