Költői indulásának idejéről írja:
"Kezembe került Kosztolányi Modern költők című fordításkötete, ami alapjában megváltoztatta esztétikai szemléletemet: föltárult előttem a világköltészet színes és sokrétű világa. Hasonló hatást váltott ki belőlem Babits is fordításaival: a Pávatollak, az Amor Sanctus és Dante Isteni Színjátéka."
Egy Babits-utalás:
Kellene egy kis társadalmi háttér,
pikareszk történet és hősök, persze,
akiknek van még némi bátorsága.
(Csaknem azt írtam: mersze - rímül,
de jaj, Babits ezért hogy' vágna hátba!
Szívem a gondolattól visszarémül)
Előhegy című versét Babits Mihály emlékének ajánlotta.
Kosztolányi-utalás:
ómediterrán álmaimban a mítoszok
nyelvén dadogok csak a negyedkor alkonyán ATLASZ
a tengeróriás időnkint megrázkódik (felejthetetlen
Kosztolányink ki száz éve született épp remekelte
ezt a rímet : ATLASZ HANYATLASZ)
Kosztolányi Dezsőhöz:
Kései vallomás
Kosztolányi Dezső szellemének
Amikor Ilonával cseresznyéztem
egy tálból, te már rég a föld alatt
sütkéreztél a túlvilági fényben,
örökre félretéve tolladat.
Hárman voltunk, hárman, a szép lakásban
a Duna fölött, valahol Budán.
Végh Gyurka vitt föl, vézna költőtársam,
ki szintén elszállt szárnyaid nyomán.
Ám ott rejteztél te is negyediknek,
elsőül inkább, asztalnál, falon,
mert az elsőség mégis téged illet,
éreztem ott már oly fiatalon.
Mester, hiába hűlt ki széked, ágyad,
hiába érintetlen a papír,
világokat bejáró kósza vágyad
ma már az ég pergamenjére ír.
Egy szép reggel hajnali részegségből
ébredsz bénultan, moccanatlanul,
repülsz, hová árgus szemed sem ért föl
s ölébe vesz az Ismeretlen Úr.
Részlet Tűz Tamás Babits-tanulmányából:
