"Amikor elérkezett az idő, hogy már elég nagy voltam a hegedűhöz, akkor neki is álltam a tanulásnak."
A gimnázium zenekarában állandóan szerepelt. "Egyszer még operát is játszottunk, Auber Tékozló fiú című művét."
"egy életre szerelmes lettem a zenébe"
"Abban az időben két csillag tűnt föl Győr zenei égboltján. ... Az egyik Albert Ferenc volt... Jól ismertem a családot, följártam hozzájuk. Feri még az én hegedűjátékomat is meghallgatta egyszer. Emlékszem Schumann Träumerei-ét játszottam.
A másik földim Varga Tibor hegedűművész. Gyerekkora óta ismerem. ... Egyszer együtt szerepeltünk a pesti rádió műsorán."
"Ma már hegedűm sincs, de van rádióm, amely egész nap szól és Bachtól Bartókig kedvenceim műveit sugározza."
Erjedő mikrokozmosz című versét Bartók Béla, a Vox humana címűt Kodály Zoltán emlékének ajánlotta.
Liszt
többé már nem törölhető ki
ozmózis útján fölszívódott
a leszedett asztalokon még ég a gyertya
Szentpétervár hosszú hosszú utazások
pelerinage vagy veszett démonia
kibontja zászlaját a hangjegy
szédülten nyargal föl-le mennydörgésbe csap
átkozott perc már csak a megpörkölt lombok
a letaposott fű szaga és a grófnő
a velencei tükörben látja hogyan száll szét
a vörhenyes pára a kastélytermen
sok év múlva az abbé is észreveszi
hogyan nyilaznak az égre a fecskék
